A pedagógiai program általános ismertetése:

– Az intézmény munkájának tervezésekor és a megvalósítás során igyekszünk figyelembe venni a társadalmi, a települési és az intézményi viszonyokat, az érvényben lévő oktatáspolitikai igényeket, elvárásokat. Törekszünk arra, hogy programunk reális és megvalósítható legyen, amely optimális terhelést biztosít a tanítási-tanulási folyamat minden résztvevőjének.

– Iskolánkban a nevelés és oktatás összhangjára törekszünk, hiszen az egészséges arány biztosítja tanulóink harmonikus személyiségfejlődését.
 


A pedagógiai program legfontosabb célkitűzései:

KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

„Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítse megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

Negyed évszázados intézményünk nyolc évfolyamos általános iskolaként és alapfokú művészetoktatási intézményként látja el közoktatási feladatát. Arra törekszünk, hogy a város alapfokú iskolái közt elfoglalt kiemelkedő helyünket és hagyományos értékeinket megtartsuk, az iskola hírnevét öregbítsük, megszerzett tudásunkat, tapasztalatunkat továbbadjuk.
Célunk, hogy színvonalas oktató-nevelő munkánkkal szilárd alapismereteket adjunk, és biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, mellyel biztosítjuk számukra a továbbtanulás lehetőségét. Segítünk abban, hogy diákjaink egészséges, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Feladatainkat igyekszünk jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett munkatársakkal végezni, amelyhez megfelelő munkakörülményeket biztosítunk.
Tevékenységünket olyan szolgáltatásnak tekintjük, mellyel a közvetlen és közvetett partnereink igényeit partnereinkkel együttműködve teljesítjük.

3.1. Iskolánk nevelési alapelvei

– Alapvető célunk tanulóink képességeinek, készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy mindegyikük eljusson saját lehetőségeinek csúcsára. Ezért fokozott figyelmet szentelünk a tehetséggondozásra épp úgy, mint a hátránykompenzációra, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére.

– Minden tanulónk egyenlő bánásmódban részesül, a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból tilos.

– Folyamatosan ügyelünk arra, hogy minden iskolai tevékenység során érvényesüljenek a demokratikus elvek, megfelelő súllyal szerepeljenek a nemzeti és a humanista értékek, tanulóink mindenek fölött álló érdeke érvényre jusson.

– Tanulóink képességeinek olyan irányú és mértékű fejlesztése a célunk, amely lehetővé teszi, hogy az egészséges személyiségfejlesztés figyelembevételével a tanórákon szerzett szilárd és korszerű ismereteket eszközként felhasználva kialakuljanak az önálló ismeretszerző képességek.

– Tanulóink a nyolcadik osztály elvégzése után az alkalmazóképes tudás birtokában sikeresen tanuljanak tovább a középiskolákban, illetve alkalmasak legyenek az élethosszig tartó tanulás stratégiájának elsajátítására, alkalmazására.

– Azon tanulóinknak, akik a művészeti iskolában is tanulnak, alapvető célunk, hogy a mozgásművészet elsajátítása során mozgáskultúrájuk, esztétikum iránti elkötelezettségük fejlődjön, hatással legyenek környezetükre.


3.2. Kiemelt értékek

- jólneveltség
- alapvető erkölcsi értékek
- nemzeti és humanista értékek megbecsülése
- testi, lelki, értelmi harmónia
- műveltség
- reális önértékelés
- tolerancia
- az ember és a természet iránti felelősség, természetvédelem
- a mozgásművészetet szerető és értő személyiség

Tanulóink rendelkezzenek a következő tulajdonságokkal:

- egészséges, pozitív életszemléletű, kiegyensúlyozott személyiség,
- alkalmazóképes tudás, ismeretszerző képesség, élethosszig tartó tanulás igénye és képessége,
- rendelkezzen pozitív erkölcsi értékekkel, neveltséggel
- nyitott, kreatív személyiség legyen,
- rendelkezzen fejlett kommunikációs készséggel.

3.3. Kiemelt tantárgyi célok

- minden tantárgyban lévő műveltségi és képességfejlesztési érték átadása,
- egy idegen nyelv tanulása választhatóság alapján az angol, német nyelvek közül,
- megtartani és továbbfejleszteni az emelt óraszámú angol, illetve német nyelvtanítás minőségét,
- a testnevelés emelt óraszámú tanítása évfolyamonként egy tanulócsoportban,
- az informatika tantárgy keretein belül a számítógép és a könyvtár eszközjellegű használata,
- a balettcsoportok működtetése a művészeti alapiskola követelményrendszere szerint (Lásd alapfokú művészeti oktatás tanterve!),
- a magyar nyelv és irodalom, a matematika tantárgyak alapkészség-fejlesztő,
tevékenykedtetésen alapuló tanítása,
- a mindennapos testmozgás biztosítása minden tanuló számára,
- a gyógytestnevelés alkalmazása szükség szerint.

3.4. Általános nevelési célok

- a hagyományok megtartása, továbbfejlesztése,
- a teljesítményelven alapuló tevékenységek rendszerben történő működtetése,
- a gyermek az intézményben az iskolapolgár jogaival, kötelességeivel rendelkezzék,
- tanulóink számára biztosítanunk kell az egészséges életmód elsajátításának feltételeit, kiemelt figyelemmel a drogprevencióra,
- az erkölcsi és családi életre nevelés alapjait az európai és a magyar értékrendszernek megfelelően beépítjük nevelőmunkánkba,
- kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra és a szociokulturális hátrányokkal érkező gyermekek esélykülönbségeinek korrekciójára.
 


Csoportok szervezésének elvei:

Az 1. osztályok kialakításakor az alábbiakat vesszük figyelembe:
- az osztályok létszáma közel azonos legyen
- a fiúk lányok aránya az osztályokban közel azonos legyen
- a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és sajátos nevelési igényű tanulók aránya közel azonos legyen
Az iskolai élet minden területén szervezett tevékenységi formák előkészítése, irányítása, vezetése és értékelése során figyelembe kell venni a tanulók: életkorát, fejlődési ütemét, előző eredményeit, önállóságának mértékét, adott tevékenységi körben nyújtott teljesítményét, azon egyéb tulajdonságait, melyek indokolják a differenciálást.

E célból a tevékenységeknek megfelelő módon a következő eszközök alkalmazhatók:
- eltérő képességek szerinti csoportok,
- teljesítmény alapján szervezett alkalmi csoportok,
- tehetséggondozó csoportok létrehozása.

A csoportképzés alapja lehet:
- a tanulók belső motivációja
- tanítói, tanári megfigyelés
- pedagógiai mérések

Bekerülés az emelt óraszámú csoportokba, átjárhatóság

A/ Emelt óraszámú testnevelési csoportba

1./ első osztályba
a./ iskolaérettség, terhelhetőség mérése
b./ orvosi javaslat
c./ 10 mozgástevékenységből álló gyakorlati felmérés


2./ magasabb évfolyamba
a./ 3 egész feletti tanulmányi átlag
b./ testnevelési alkalmasság
c./ úszni tudás

B/ Balett tagozat

a./ orvosi javaslat
b./ szülői kérelem
c./ alkalmassági vizsgán való megfelelés

C/ Emelt óraszámú idegen nyelvi csoportba

1./ Indítása 3. osztálytól
A 2. osztályban addig megírt magyar és matematika témazáró dolgozatok százalékos eredménye szerint készült rangsorpontszám alapján szülői kérésre, csoportlétszámot figyelembe véve.

2./ Magasabb évfolyam 3. osztály utáni
- különbözeti vizsga az adott tanév végén angol nyelvből;
- a tanuló tanulmányi eredménye ne maradjon el az adott tagozatos osztály tanulmányi átlageredményétől.

3./ Negyedik osztály év végén az emelt óraszámú csoportba szintfelmérés után, az idegen nyelvi felmérések eredménye alapján újraszerveződhet a csoport. Ekkor nyílik lehetőség a máshol szerzett ismeretek alapján a csoportba kerülésre, amennyiben az eredeti csoportban a csoport átlagteljesítményét nem éri el valamelyik tanuló, és kimaradásával lehetőség nyílik a csoportba kerülésre.

Az emelt óraszámú csoportból kikerülő tanuló idegennyelv-tanulását az eredetileg tanult nyelven folytatja tovább normál óraszámban.

Az emelt óraszámú csoportok közötti átjárhatóságot is biztosítani kell, melynek feltétele a szaktanárok kezdeményezése és a szülői beleegyezés.
D/ Bármely iskolából normál csoportba: a szaktanár felméri a tanuló tudását, szükség esetén gondoskodik a felzárkóztatásról.

E/ Emelt óraszámú csoportból normál tantervű osztályba
Félévkor vagy év végén
- szaktanári javaslatra, szülői beleegyezéssel;
- írásbeli szülői kérésre.
Mindkét esetben az igazgató engedélyezi az átkerülést.
 


Minőségbiztosítási alapelvek:

Intézményünk minőségpolitikai nyilatkozata

„Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítse megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
Negyed évszázados intézményünk nyolc évfolyamos általános iskolaként és alapfokú művészeti iskolaként látja el közoktatási feladatát. Arra törekszünk, hogy a város alapfokú iskolái közt elfoglalt kiemelkedő helyünket és hagyományos értékeinket megtartsuk, az iskola hírnevét öregbítsük, megszerzett tudásunkat, tapasztalatunkat továbbadjuk.
Célunk, hogy színvonalas oktató-nevelő munkánkkal szilárd alapismereteket adjunk, és biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, mellyel biztosítjuk számunkra a továbbtanulás lehetőségét. Segítünk abban, hogy diákjaink egészséges, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Feladatainkat igyekszünk jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett munkatársakkal végezni, amelyhez megfelelő munkakörülményeket biztosítunk.
Tevékenységünket olyan szolgáltatásnak tekintjük, mellyel a közvetlen és közvetett partnereink igényeit partnereinkkel együttműködve teljesítjük.

A Comenius 2000 Minőségbiztosítási Program I. intézményi modell kiépítése 2003-ban sikeresen befejeződött. A program befejezése után is tovább folytattuk minőségfejlesztő munkánkat. A Minőségfejlesztési rendszer kiépítésével az a célunk, hogy kialakítsuk az intézmény tudatos, tervszerű működésének feltételeit, és biztosítsuk a fenntartását, lehetőségekhez képest továbbfejlesztését. Azoknak a folyamatoknak a szabályozását kezdtük meg, amelyeket a mindennapok munkájában mi a legfontosabbaknak tartunk. A folyamatszabályozást tanácsadó nélkül, önállóan végezzük, a COMENIS II. modellt követve.

 A minőségfejlesztési rendszer működtetésének folyamatában intézményünk nagy mértékben támaszkodik partnereinek igényére, véleményére, az intézményi önértékelés eredményeire. Az intézmény az alkalmazotti kör teljes bevonásával, folyamatosan keresi a problémák megoldásait, a fejlesztési lehetőségeket, megtervezi és végrehajtja azokat az intézkedéseket, melyek a minőségpolitikában megfogalmazott fejlesztési célok alapján a szervezet folyamatos fejlődését biztosítják. Az intézmény folyamatosan ellenőrzi, méri és értékeli a változások hatásait.

Olyan intézményi belső szervezet kialakítása a célunk, amelyben a jogosítványok, hatáskörök, és kapcsolatrendszerek biztosítják az intézmény partneri igények szerinti működési rendjét, a minőségirányítási rendszer működését.

Az iskola a minőségügyi feladatok megoldását úgy szervezi, hogy azok rendszerbe építve, részben folyamatokba ágyazva fejtsék ki hatásukat. A minőségi célkitűzések megvalósulását, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtását a minőségfejlesztő-értékelő csoport végzi. A csoport tagjai beszámolási kötelezettséggel tartoznak a minőségirányítási vezető felé. Tervezési, mérési, ellenőrzési és szervezési feladatokat irányítanak, és elemzéseket végeznek, illetve saját szakmai munkaközösségükben vezetik a csoport munkáját a minőségirányítás területén.

 


Tehetséggondozással kapcsolatos információk:

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek, eredményes felkészítés, emelt óraszámú oktatás

Minden tanuló, mint személyiség, önálló és egyedi sajátosságokkal jellemezhető. A tanulók eltérő mennyiségben és szinten, eltérő módon és eszközökkel, eltérő ütemben és hatékonysággal találkoznak a számukra elsajátítandó tananyaggal, követelményekkel és elvárásokkal. Fejlesztésük csak akkor valósítható meg, ha az oktatás minden területén érvényesülnek az alternativitás, a differenciáltság szempontjai.

A tehetséggondozás

Tanulóink között sokan vannak, akik egy vagy több területen kiemelkedő adottságokat, képességeket, teljesítményeket és érdeklődést mutatnak. A hozzánk járó gyermekek 50 %-át versenyeztetjük tanulmányi, levelezős tanulmányi vagy sportversenyeken. Ezen kívül a pályázatokon, kulturális rendezvényeken, a balett tanszakon, énekkari foglalkozásokon további 30 %-uk tehetségét fejlesztjük.
A szülők és a gyermekek körében végzett partneri igényfelmérés mutatja számunkra, hogy igénylik a tehetségek korai felismerését és kibontakoztatását. A tehetséget az jellemzi, hogy az átlagostól eltérő, érzékenyebb, fogékonyabb, egyénibb, nehezebben kezelhető. Különösen érvényes ez a kreatív gyermekekre.
A bármely területen kiemelkedő képességű gyermekek megkapják iskolánkban azt a lehetőséget, hogy saját adottságaikhoz, képességeikhez mérten megfelelően tudjon fejlődni személyiségük.
Vigyázni kell, mert a legtehetségesebb tanulókat sem szabad túlterhelni. A versenyfelelős /iskolai szinten/ minden tanév félévi értekezletén beszámol a tanulók versenyeztetésével kapcsolatos adatokról, így a legtöbbet szereplő gyerekekről is.
Feladatunk az egyes tanulókban rejlő többletértékek, az átlagnál jobb képességek megismerése és fejlesztése, a tehetségkutatás. Versenyeredményeink fokozatos gyarapítása. Tanulóink középiskolai felvételi arányának megtartása, javítása. A hátrányos helyzetű tanulók bejuttatása érettségit adó középiskolákba. A tehetség minél korábbi felismerése. Megfelelő szintű fejlesztő feladatok, tevékenységek elvégzése, ellenőrzése. A sikeres teljesítmény eléréséhez megmérettetési lehetőségek biztosítása. A teljesítmény erkölcsi elismerése, jutalmazása.
Az iskolai élet minden területén szervezett tevékenységi formák előkészítése, irányítása, vezetése és értékelése során figyelembe kell venni a tanulók: életkorát, fejlődési ütemét, előző eredményeit, önállóságának mértékét, adott tevékenységi körben nyújtott teljesítményét, azon egyéb tulajdonságait, melyek indokolják a differenciálást.

E célból a tevékenységeknek megfelelő módon a következő eszközök alkalmazhatók:
- eltérő képességek szerinti csoportok,
- teljesítmény alapján szervezett alkalmi csoportok,
- tehetséggondozó csoportok létrehozása.

A csoportképzés alapja lehet:
- a tanulók belső motivációja
- tanítói, tanári megfigyelés
- pedagógiai mérések

A differenciáltan szervezett (elsősorban a gyakoroltatást, ismétlést, rendszerezést szolgáló) órákon felhasználhatók a tanulóknak előzetesen kiadott feladatok, a párhuzamos óravezetés, a választható feladatok alkalmazása, a teljesítmény- és motivációarányos terhelés.

Az iskolai életben a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységi körök:
- differenciált óravezetés
- differenciált otthoni feladatadás
- szakkörök, sportkörök, énekkar
- könyvtárhasználat
- tanulmányi versenyek
- kulturális rendezvények
- személyes beszélgetések
- levelezős versenyek
- sportversenyek
- pályázatok
- felvételi előkészítők

A tehetségek kibontakoztatásához szükségesek: adottságok, helyes értékrend, társadalmi igény, megfelelő iskolarendszer, kellően felkészített pedagógusok, speciálisan felkészült pedagógusok, az iskolán belül megfelelő keretek, külső lehetőségek, támogatások, helyes pedagógiai szemlélet, alkalmas tanítási módszerek, meleg, barátságok környezet kialakítása, segítő szándék, olyan közeg kell, ahol sok mindenben kipróbálhatják magukat a gyerekek, és amelyben mindig barátságos ösztönzés segíti őket.
Figyelni és segíteni kell a tehetséges tanulóknak, hogy jól be tudjanak illeszkedni az osztályközösségbe. Nevelőmunkánkban ezért is hangsúlyos a személyiségfejlesztés és közösségformálás összhangja.
A tehetségfejlesztés alapvető területei, lehetőségei, módjai a nívócsoportos és az emelt óraszámú oktatásban.:
3-8. osztályban angol tantárgy tanítása során kis létszámú csoportokat alakítunk.
1-8. osztályban a testnevelés oktatását nívócsoportban valósítjuk meg.

A művészeti alapiskolában a balett tanszakon a tanulók mozgásművészetének magas színvonalú fejlesztése történik.
A hatékony tanítás feltétele: onnan indulunk, ahol a gyermek tényleg tart, hogy oda tudjuk vinni, ahol lennie kell. Ezt indokolja iskolánk tanulóinak heterogén összetétele.
A Mi Iskolánkért Alapítvány támogatja a tehetséggondozást, pl.: felvételi-előkészítők biztosításával és a versenyek nevezési díjainak részbeni vagy teljes kifizetésével a szociálisan hátrányos gyerekek esetében.


Felzárkóztatással kapcsolatos információk:

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

A tanév minden osztályban szintfelméréssel, 1. osztályban bemeneti méréssel kezdődik, s ezek alapján szervezzük meg a felzárkóztató foglalkozásokat, a tanulók fejlesztését.
Minden alsó tagozatos osztálynak biztosítunk felzárkóztató foglakozásra lehetőséget.
A napközi otthonban az önálló tanulás alatt nyílik mód az egyéni felzárkóztatásra.
A felső tagozaton, a tanulószobán kérhetnek segítséget az elakadó tanulók.
A Mi Iskolánkért Alapítvány által finanszírozott felvételi előkészítők és korrepetálások.
Az idegen nyelvet 3-8. osztályban és a technikát az informatikával 5-8. osztályban csoportbontással oktatjuk.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a gyerek családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartás- problémák egy részében a gyökerek a család érzelmi életében és nevelési követelményeiben kereshetők.
A következő jelekből ismerhetjük fel a beilleszkedési, magatartási nehézségeket:
- közöny, passzivitás, érzelemszegénység, az érdeklődés hiánya, elkülönülés, közömbösség a társak iránt, túlzott félelem, szorongás, ok nélküli sírás, irigység vagy féltékenység más gyerekekkel kapcsolatban, koncentrációzavar, teljesítményromlás, beszédzavar stresszhelyzetben, apró holmik eltulajdonítása stb.
A magatartászavar egyik, az iskolában legszembetűnőbb formája az agresszív meg-nyilvánulásokban fejeződik ki. Agressziót vált ki az agresszió látványa, a példa és az agresszió elviselése.
A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái:
- az együttműködés hiánya
- durva hang, érintkezés
- feltűnési vágy, imponálni akarás
- agresszivitás, kötekedés
- ellenséges, tekintélyellenes viselkedés
- megbízhatatlanság
- felelőtlenség
- peremhelyzet a csoportban
- az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága
- gyenge kudarctűrés
Pedagógiai feladatunk: az iskola egész élet- és tevékenységrendszerével, ember-központú légkörével segíthet az érintett tanulóknak.
Fontos a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fizikai és pszichikai teherbíró képességének fejlesztése. Ehhez az intézményen belül törekednünk kell a nyitott, őszinte, oldott, közvetlen, bensőséges kapcsolatok kialakítására és fenntartására.
Már az óvodásoknak szervezett előkészítő programok is elősegítik a gyerekek iskolai beilleszkedését, mert az 1. osztályok kialakításakor törekszünk azonos összetételű csoportok képzésére.

Eszközeink lehetnek:
- a konfliktusfeloldó játékok, gyakorlatok
- a bizalmon épülő tanár-diák kapcsolat
- problémamegoldási technikák, beszélgetések
- a döntések elemzése

Törekednünk kell az osztályszinten előforduló teljesítménycsökkenés és az iskolával való szembefordulás megnyilvánulásai ellen, mint azt az alábbi példák jelzik:

késések, gyakori igazolt vagy igazolatlan hiányzás, a felszerelés gyakori hiánya,
a házi feladatok elkészítésének rendszeres elmulasztása, a tájékoztató füzetek elhagyása, „otthon felejtése”, a puskázás, a hamisítás és a rongálás stb.

Minden esetben elemezzük a negatív eseményeket is a megfelelő szinten: az iskola egész közössége, az évfolyamok, az osztályok, a kis csoportok vagy az egyén szintjén.

Figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen közérzetet jelző megnyilvánulásokra:
- teljes érdeklődéshiány
- elkülönülés a társaktól
- gyakori hangulatváltozás
- fokozott kapcsolatigény
- túlzott érzékenység
- tartósan nyomott hangulat
- gyakori betegség

Rendszeresen át kell gondolnunk, hogy az osztályba járó gyerekek milyen segítséget igényelnek tanulmányi téren a kudarc megelőzése érdekében. Számba kell vennünk – egyenként és osztályszinten – melyek azok a tünetek, amelyek nehezítik vagy akadályozzák a sikerhez vezető utat.
Az okok feltárása a gyermek viselkedésének megértéséhez alapvetően szükségesek, majd a helyes eljárás a Házirendnek megfelelően. Értékeljük, hogyan sikerült megoldani a problémát.
A folyamatba bevonhatjuk szükség esetén a pedagógustársainkat, az iskolavezetést, az ifjúságvédelmi felelőst, az osztálytársakat, a szülőket.
Azokat a gyerekeket, akiknél rendszeresen jelentkeznek vagy állandósulnak a magatartászavarra utaló tünetek, és a szülővel való együttműködés sem hozott javulást, a Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadójába irányítjuk. Sajnos a szülők körében még kevéssé elfogadott az ilyen irányú vizsgálat szükségessége, pedig segítenék gyermekük problémamentesebb fejlődését.
Az óvoda és az iskola átmenetét megkönnyítő pedagógiai módszereknek fontos a szerepe a magatartási és beilleszkedési zavar kialakulásának megelőzésében az alsó tagozaton.

Alkalmazott módszereink:
Otthonos, családias környezet megteremtése, ahol felszabadult légkör a jellemző. A felszabadult légkörben jó a gyermekek közérzete, nő a tanulók aktivitása, önállósága, szorgalma, fegyelme, felelősségtudata, szélesedik érdeklődési köre, erősödik a tanuláshoz való viszonya.
A tananyag elsajátítása tevékenykedtetésével. A gyermekek természetes életterében zajló, a személyiségfejlesztést meghatározó tevékenységek: a játék, a tanulás, a munka, a cselekedtető helyzetek összekapcsolódóan jelennek meg. Minél többfajta módon tapasztalják, figyelik meg az új ismeretet a tanulók, annál maradandóbb tudás birtokába jutnak. A fejlesztendő képességek egymáshoz kapcsolódóan jelennek meg a különféle, változatos eszközök és tevékenységformák alkalmazásával. A tanulás sokirányú fejlesztéssel történik.
Differenciált, egyénre szabott feladatok, tevékenységek, egyéni bánásmód. A gyermek mindig olyan nehézségi fokú feladatok, tevékenységet kap, melynek végrehajtása biztos sikerrel jár. Kudarcélmény lehetőleg ne érje a tanulót. Kellő mértékű segítéssel, tapintatos irányítással és rávezetéssel a kudarcot elkerülhetjük. A sikerélmény olyan felszabadult, gátlásoktól mentes lelkiállapotot eredményez, mely kiindulópontja az újabb és egyre nehezedő tevékenységeknek, mellyel már az önbizalom birtokában próbálkozik a tanuló.
Élményhez, sikerélményhez juttatás. Az élmények motiválják érzelmeiket, gazdagítják tudatukat, gondolkodásukat, fejlesztik egyéniségüket, erősítik akaratukat és cselekvési készségüket.
Sikerre sarkalló pozitív motivációk. Elsőrendű szerepük van, melyek örömöt nyújtanak, munkára, alkotó kedvre ösztönöznek. Változatos óravezetés, a mindig érdekes és újat hozó feladatokra és játékokra való rácsodálkozás, a motivációs módszerek tárháza, mely aktív részvételre készteti a gyerekeket az órán.
Játékosság. Feloldja a tanulás egyhangúságát, érzelmekkel, élményekkel köti össze a közösség tagjait. Megszünteti a tanulással szemben tapasztalható gátlásokat, fokozza az érdeklődést. Játékos módszerekkel a tanítás-tanulás folyamatába könnyen beépíthető a felfedezés és megismerés élménye, megkönnyíti a viszonylag nehezebb tevékenységek elvégzését. Aktivitást, tanulási vágyat teremt, élményszerűvé teszi a tanulást. Ezáltal a gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus nevelését szolgálja.
Mozgásos tevékenységek. Pihentetnek, ellazítanak, ezáltal biztosítják a gyermekek aktivitását.
A szemléltetés szintén az aktivitás fokozásának, illetve a mélyebb megértésnek és a tartós emlékezetbe vésésnek az eszköze.
Kellően alkalmazott, megérdemelt elismerés. Érzelmi-tudati megerősítés, megnöveli az önbizalmat, az akaratot, a munkafegyelmet.
Egymás segítése, az együvé tartozás élménye. Az élményekben gazdag közös tevékenységek összetartó, egymást segítő szorgalmas, érdeklődő, aktív közösséget nevelnek. Ebben fontos szerepe van a tanítónak, aki a tanítványaival együtt éli meg a sikert, velük együtt tud örülni az eredményes munkának.
 


Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése:

Tanulóink 7 %-a sajátos nevelési igényű tanuló, elsősorban a pszichés fejlődés zavaraiban szenvedők.
Az új közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a „másságot” mutató gyerekek együtt nevelkedjenek az „átlagos” gyermekekkel, normál általános iskolákban.
Sajátos nevelési igényűnek csak az a gyermek számít, aki erről érvényes szakértői véleménnyel rendelkezik.
A helyi igényeket felmérve, valamint intézményünk személyi és tárgyi adottságait, feltételeit tekintve az iskolánk az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekeket tudja fogadni:
- tanulási zavart, dyslexiát, dysgraphiát, dyscalculiát mutató gyermekeket,
- magatartási és beilleszkedési zavart mutató gyermekeket
- érzékszervi (hallás-, látás-, mozgás- és beszédfejlődésben) sérült gyerekek köréből a szakértői és rehabilitációs bizottság által integrálásra javasoltakat, akik enyhébb fokban sérültek.

Az iskola a teljes integrációt tudja biztosítani a fent felsorolt sajátos nevelési igényű gyerekek számára. Az átlagos osztálylétszám számításánál a sajátos nevelési igényű tanulót kettő vagy három főként vesszük figyelembe a szakvélemény alapján. Számuk az osztály teljes létszámának 10 %-át nem haladhatja meg.
Évek óta dolgozik iskolánkban óraadóként logopédia szakos gyógypedagógus, fejlesztő-pedagógus képzése pedig folyamatban van. Tervben van fejlesztőszoba kialakítása az iskolában.
A közoktatási törvény alapján az iskola az alábbiakat biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekeknek:
- Szükség esetén (szakértői és igazgatási döntésre) egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időt is engedélyez.
- A tanulót az igazgató szaktanácsadói javaslatra egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól felmentheti. Mentesítés esetén biztosít a gyermek számára felzárkóztatást egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni foglalkoztatással. /A tanulónak a mentesített tantárgyak óráin is részt kell vennie, szintjének képességeinek megfelelően differenciált foglalkoztatásban részesülve./
- A tartósan lemaradó gyerekek részére szakvélemény alapján, az adott munkaközösség csökkenti a tananyagot, a követelményszintet, és nagyobb mértékű pedagógiai segítséget nyújtunk.
- Gyógytestnevelési órákat biztosítunk az eltérő testi fejlődésű tanulóknak.

A pedagógus feladata a sajátos nevelési szükségletű gyerekek esetében:
- az egyéni fejlesztés,
- a differenciált tantárgyi ismeretek biztosítása,
- a differenciálást lehetővé tevő, az adott tantervi témán belül eltérő tananyag kidolgozása, feladatlapok összeállítása,
- kapcsolattartás gyógypedagógussal, szükség esetén más szakemberekkel,
- együttműködés a szülőkkel.

Az integrált beiskolázás alternatíva a szülő (és gyermeke) számára. A szülő döntése a meghatározó. A szülők szerepe is jelentősen megnő ebben a folyamatban, hiszen gyermekük integrálása esetében az iskolai fejlesztő munka csak szülői támogatással, segítséggel lehet sikeres. A pedagógus és a szülő kölcsönösen együttműködve olyan ismeretekkel láthatják el egymást, amelyeket mind az otthoni, mind az iskolai fejlesztés során felhasználhatók.

Cél: a sérülésből adódó hátrányos következmények csökkentése, ellensúlyozása.
A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodva.

Prevenció elve: 1. osztály elején a szülők beleegyezésével mérést végzünk azért, hogy megtudjuk, kik azok a gyerekek, akiknek egyéni fejlesztésre van szükségük. Az egyéni megsegítést az 1. osztályos tananyag elsajátítása érdekében biztosítjuk.
Feladatunk: a tanuláshoz való nem megfelelő hozzáállás javítása, a figyelem, a téri tájékozódás, vizuális, taktilis, kinesztetikus és auditív észlelés a szem-kéz koordináció, az irányok felismerésnek játékos, a gyermek egyéni szükségleteire és fejlődési ütemére épülő formában. A diszlexia-prevencióban használt eszközökkel dolgozunk. A programot kis csoportban szakember végzi tanítási órán kívül.

A részképességzavarok korai felismerése azért fontos, mert terápia hiányában megakadályozza az olvasás-írás elsajátítását. Ilyen részképesség-zavarok:

- gyenge hangmegkülönböztető képesség,
- hallási figyelem zavara,
- rövid távú akusztikus és vizuális emlékezet zavara,
- vizuális észlelés fejletlensége,
- taktilis, kinesztetikus észlelés fejletlensége,
- téri vizuális integráció hiánya,
- testséma zavara,
- jobb-bal megkülönböztetés nehézsége,
vizuomotoros koordináció zavara.

Azokat a tanulókat, akiknek a prevenció nem elégséges, szakértői vizsgálatra küldjük.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: a szakértői vizsgálati eredményt minden, a gyerekkel foglakozó pedagógus ismerje meg, a szakértői javaslatnak tegyen eleget. Segítsük a társakhoz való beilleszkedésüket, emberi kapcsolataikat, legyen meg számukra az esélyegyenlőség.
A rehabilitáció elve: a sajátos nevelési igényű tanulók állapotának megfelelő fejlesztő foglalkozások és a szükséges eszközök biztosítása – a fejlesztő munka eltér a hagyományos pedagógiai tevékenységtől. Az elméleti felkészültség mellett nem nélkülözheti az e célra kidolgozott módszereket és eszközöket. A foglakozások során olyan alapkészségeket fejleszt, amelyek a gyerek iskolai teljesítményéhez szükséges képességek, készségek kialakulását szolgálják, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az iskolai tanulás. A fejlesztő munka egyik fő célja, hogy a tanulók meglévő hátrányai ne szélesedjenek, hanem az évek előrehaladtával a lemaradásuk minél kisebb legyen, és közelítsen az adott évfolyam követelményeihez.
Iskolánkban a tanítási órákon ugyanazt a tananyagot tanítjuk a sajátos nevelési igényű tanulóknak is, de mivel ők lassabb tempóban dolgoznak, több időt biztosítunk számukra. Az alkalmazott módszerek meghatározzák a sajátos nevelési igényű tanulók sikereit.

Módszerek:
differenciálás a tananyag tartalmában, felosztásában, szintjeiben;
csoport, páros, egyéni munkaforma megválasztása a feladatnak megfelelően;
A számonkérés típusa:
szóban, írásban, csoportoknak vagy egyénileg.

Speciális megsegítésüket, egyéni fejlesztésüket tanórán kívül szakember végzi egyéni fejlesztési terv alapján.
Kiemelt nevelési feladataink a sajátos nevelési igényű tanulók esetében: önálló értékelés és önbecsülés kialakítása, a kudarctűrő képességének erősítése, önállóságra szoktatás.
Fontos, hogy az osztály tanulói elfogadják tanulótársuk másságát, magas szintű toleranciával rendelkezzenek. Fel kell ismerni, hogy az érintett tanulónak melyek a jól fejlett, jól működő képességei, és ezeknek teret kell adni, hogy sikerei előrevigyék személyiségét.
Ezen a területen szükséges pedagógusaink képzése, szemléletformálása.


Tanórán kívüli foglalkozások, választható, nem kötelező foglalkozások, szakkörök ismertetése:

A szakszerűen irányított, szervezett szabad időben fejlesztjük a gyerekek testi, lelki, szellemi egészségét, akaratát, jellemét, cselekvési képességét, erkölcsi arculatát, magatartását. Közösségi tudatot és szocializációs folyamatot erősítünk.
A tanórán kívüli foglalkozásokon is célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek a következő tulajdonságokkal:
- egészséges, pozitív életszemléletű, kiegyensúlyozott személyiség
- alkalmazóképes tudás, ismeretszerző képesség
- pozitív erkölcsi értékek
- nyitott, kreatív személyiség
- fejlett kommunikációs készség

A tanórán kívüli tevékenységeket órakeretből, A "Mi Iskolánkért" Alapítvány megbízásával vagy önköltséges formában, ill. más művészeti iskoláknak helyet adva szervezzük. A lehetőségeket igyekszünk tovább bővíteni.
Tanórán kívüli tevékenységek:
- felvételi előkészítők 8. osztályosoknak, magyar, matematika, angol és német tantárgyakból
- szorobánszakkör 1-8. osztályosoknak
- énekkarok külön az alsós és felsős gyerekeknek
- a Kőrösi DSE edzései: kosárlabda,röplabda, torna, atlétika, floorball, vívás és futball sportágakban



14 napközis csoportban /11 alsós - minden alsós osztály egy csoportot alkot, 3 felsős összevont csoport 5-6. osztályosoknak/ a nevelők a tanulók igényeinek megfelelően szerveznek az iskolán belül és kívül programokat: játszóházakat, vetélkedőket, szabadidős foglalkozásokat. A város kulturális intézményeit rendszeresen látogatják. Minden osztályunk részére lehetőség a több napos erdei iskolai program is a 8 év alatt legalább egy alkalommal.

Iskolánk helyet ad más intézményeknek is a tanórán kívüli tevékenységek szervezése során: a Teátrum-2003 Kht. által működtetett drámafoglalkozásoknak, a Lélekszem Alapítvány által működtetett vizuális alapiskolának.
A keresztény hit oktatására is jelentkezhetnek iskolánkban a gyerekek.


Személyiség- illetve közösségfejlesztésre vonatkozó információk:

Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés

Az iskolai személyiségformálás iránytűje az a légkör, amely a fejlődéshez szükséges biztonságnak és elfogadásnak a melegét sugározza.
A légkör ereje és töltése elsősorban a pedagógus személyiségéből, interakcióiból ered, aki úgy alakítja az iskolai élet mindennapjait, hogy minél közelebb kerüljön az egyes gyermekekhez.
A tanuló számára a lehető legoptimálisabb testi-lelki fejlődést, az értelmi és érzelmi kibontakozást csak az egyéni szükségletekre épülő pedagógiai megoldásokkal érhetjük el.
Az oktató-nevelő munkának a személyiségformálásban betöltött két alapfunkciója: az ismeretátadás és a képességfejlesztés egymásra épülve, összekapcsolódva, egymást kiegészítve és egyben erősítve jelennek meg.
Az iskolától függetlenül jelen lévő szocializációs hatások, életminták nap mint nap befolyásolják tanulóinkat a kortárs csoportok és az információk tömege által, melyek sok esetben a tárgyi értékek preferálását és negatív hatásokat közvetítenek feléjük.
Ezzel szemben az iskolai közösségben az ember, az élet, a természet szeretetét és megbecsülését, a pozitív életszemléletet, a humanisztikus értékeket kívánjuk megnősíteni.
A családi nevelés problémái, a szülői modellek gyengülése miatt az iskolára jelentős szerep és felelősség hárul a normák közvetítésében, a szociális tanulás feltételeinek meg-teremtésében.
Az iskolában eltöltött idő megnövekedésével sokoldalú lehetőség nyílik a közösség-alakító minták megismertetésére, az emberi kapcsolatok gazdagságának és az egymáshoz tartozás örömének megtapasztalására.
Az esetleges kudarcélmények és a sikerek hiánya miatt a tanulók közösségi nevelése, közös élményhez juttatása kiemelt fontosságú: iskolai sportkör, ünnepélyek, szakkörök.
Mindezek alapján a tanulók személyiségformálásának folyamatában a következőket tartjuk fontosnak: az elfogadás, a motiválás, a pozitívumokra történő támaszkodás, a sikerélményhez juttatás a pedagógia minden színterén (a tanórákon, differenciált tanulás-szervezéssel, a napközis foglalkozások keretében, a választható szabadidős tevékenységek során.) Lásd: Napközi otthon – Személyiségfejlesztés a szabadidőben.
Célzottan személyiségfejlesztő foglalkozások: „Egészséged testben, lélekben” személyiségfejlesztő, drogmegelőző program. (Részletes leírása az osztályfőnöki tantervben található.)
Napközi otthon

Cél, feladat: A gyerekek testi–lelki egészsége érdekében szükséges mozgásigényük, pihenési igényük kielégítése, az étkezés, levegőzés biztosítása. Ön- és társas kapcsolatok fejlesztése közösen alkotott csoportszabályokkal, a közösségért vállalt feladatokkal, a játékpedagógia alkalmazásával válik lehetővé.
A szervezett és kötetlen tevékenységek, a tanulás, a játék, a pihenés, a szórakozás helyes arányaira oda kell figyelnünk. Ezek váltakozása, rendje nagy nevelő hatással van a gyerekekre. Biztosítja az egészséges életritmust, növeli az akaraterőt, a kötelességtudatot, segíti a pozitív munkaszokások kialakulását.
Egyik célunk a személyiségfejlesztés a szabadidőben.

A szabadidős tevékenység a személyiség önmegvalósításának szerves része. Ezek hatására megváltozik a gyermek és a közösség kapcsolat, a gyermek és a nevelők együtt-működése, a gyermek aktivitása, alkotóképessége javul, fejlődik önbizalma, sikerélmény elérésére törekszik, érdeklődővé válik, bővül a kapcsolata tágabb környezetével, olyan értelmes tevékenység végzését tartja fontosnak, amelyeket hasznosítani tud.
Kiemelt szerepet kap az együttműködés, alkalmazkodás, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés képességének fejlesztése.
Fejleszti a testi, lelki, szellemi egészséget, az akaratot, a jellemet, a cselekvési képességet, az erkölcsi arculatot, a művelt, kulturált magatartást.
A szabadidős tevékenységek sokrétű, színes választékot nyújtsanak és igazodjanak a tanulók igényeihez, képességeihez, életkori sajátosságaihoz.
A tevékenységek erősítsék az én-tudatot, legyenek az öröm forrásai, nyújtsanak élményt a gyereknek, adjanak lehetőséget az önmegvalósításra, a feszültség oldására.
 

vissza a főlapra